Nagyszeben - Hermannstadt

Jöttmentek

|

Jöttmentek - Nagyszebeni magyarok

Fám Erika

Református templom 

    Egykor Székelyföldről Szászföldre költözni éppen olyan nagy dolog volt, mint ma Ausztráliába, Finnországba vagy Kanadába emigrálni.
Nagyszebenbe meglehetősen sokáig nem engedtek be idegeneket, a szászok 1781-ig senkinek nem biztosítottak polgárjogot. Az elsők között magyarok is költöztek a városba, hiszen a székely határőrök életformája eléggé hasonlított az ugyancsak határőrséget biztosító szászokéval, de ugyanakkor nagyon sokban különbözött is attól. A 18. század végén népes számban települtek Szászvidék legjelentősebb városába magyarok, többnyire kézművesek. Sokan érkeztek Székelyföldről, Kézdi és Orbai székről, később Felcsikból is jöttek, de Erdély számos magyarlakta településén élt az a hit, hogy  a gazdaságilag jóval fejlettebb Hermannstadtban szerencsét próbáló fiatalok nemcsak a jólétbe kóstolhatnak bele egy idő után, hanem sokat tanulhatnak és mesterséget szerezhetnek. Szilágyságból, Kalotaszegről, Partiumból is sokan jöttek Nagyszebenbe, még akkor is ha számolniuk kellett a szászok zárt és szigorú életrendjével.
    Sokan megfordultak az egykori erdélyi kormányzóság városában, itt nevelkedett Kós Károly, ide járt tanulni Barabás Miklós, itt hirdetett igét jó ideig Nyirő József.
A 20. század elején magyar iparosok kerültek szép számban ide, hiszen jól felszerelt gyárak működtek már akkor a városban, de a legtöbb szász vagy zsidó családnál magyar cselédleányok dolgoztak.
    Hol megcsappant, hol megnövekedtet a nagyszebeni magyar lakosok száma, azonban több mint 4 évszázada folytonosan jelen van a magyar közösség, folytonosan kicserélődnek tagjai, de soha nem tűntek el teljesen. Nagyon ritka az olyan magyar család, amelynek több évszázados gyökerei lennének a városban, azonban éppen ennek a folytonos megújulásnak köszönhető, hogy sokféleség jellemezte a szászvidéki magyar jelenlétet, az itteni magyarok számos különféle nyomot hagytak maguk után, de ugyanakkor a fluktuáció eredménye, hogy felhalmozott tudásanyaguk is gyorsabban kiáramlott Erdély-szerte.
    A szászvidéki magyarság egyfolytában attól tartott, hogy a gyorsléptű ki-bevándorlás, az emigrációs megpróbáltatások következtében nagyon rövidéletű közösségeket létrejöttét eredményezheti csak, amelyek könnyedén beolvadnak vagy felszámolódnak. Ez a félelem nem igazolódott be, a vérfrissítés mindig megtörtént és nem morzsolódott fel soha az olykor szegényes, máskor határozott és sziporkázó kulturális hozománnyal rendelkező magyar közösség.
    Ez az érzésvilág, ez a félelem mindig jelen volt, mondhatni alaptalanul a nagyszebeni és általában a szászvidéki magyarok életében.
Ennek kapcsán olyan hatásmechanizmusok alakultak ki, amelyek a többnyelvűség, a szász-magyar-román-zsidó együttélés buktatóit és nyereségeit villantották el, érdekes interperszonális kapcsolatokra világítottak rá. Létezett, létezik egy gondolati kép, amely a magyarokban él a többiekről, léteznek előítéletek, amelyek hosszútávon megmaradtak és azokat az elfogadott értékeket, amelyek miatt ide jöttek és itt maradtak. Természetesen a magyarokról kialakított kép is sajátos ebben a vonatkozásban. Az Erdélyen belüli emigráns magyar életformát szeretné felcsillantani a film, azokat az analógiákat keresve, amelyek áthidalják az évszázadokat, amelyek egy döntéshelyzetet és egy magatartásmódot is igazolnak, megkerülve a tragikus vagy a kényszerű sorshelyzet kidomborítását, hiszen mindenik esetben szabad akaratukkal életek azok, akik azt választották, hogy elhagyják szülőhelyüket és elindultak szerencsét próbálni. Ez  az attitűd , amely a félelem és a pesszimizmus keveréke, a sorszerű pusztulás hite, amelynek komoly gyökerei vannak a magyar kultúrában és amely legtöbb esetben csak képzeti okokra vezethető vissza és nincsenek konkrét alapjai. A  pusztulás hitének fölöslegessége beigazolódik, a széchenyis amitől féltünk bekövetkezett momentum hiányával ellentmond a tetszetős replikának és az adott helyről való eltűnés axiomatikus elméletének.
    Nagyszebenben létezett a magyar szórvány, ma is létezik és nagy valószínűséggel még sokáig lenni fog, mindenféle politikai, történelmi helyzettől függetlenül. Az ittélők számos vonatkozásban nem tekinthetőek szórványnak, itt kultúrák, emberek, élethelyzetek, kapcsolatok, hitek és tévhitek kerültek egymás mellé, a nemzetiségek kötzi kölcsönhatások között éltek a jövevények, ebből pedig úgy az őslakosok, mint a továbblépők egyaránt nyertek.
A magyar értékek jelen voltak Szászvidéken, Nagyszebenben, gazdagították az itt élőket és gazdagodtak azáltal, hogy képviselőik a szász kultúrához is tartoztak egy kicsit.

 

Emil Sigerus

|

Középkori ház, Nagyszeben 

Emil Sigerus – Nagyszeben város krónikája

Fordította Kalmár Zoltán

- részletek -

1141-1161 * A szászok bevándorlása és Hermannsdorf (Hermannfalva, K.Z.) alapítása.

1173-1191 * III. Béla király Hermannsdorf (Cibinium) részér saját ezüst pecsétet engedélyez.

1191 * III. Béla király Hermannsdorfban megalapítja a Szent László prépostságot.

1223 * A "Hennannsdorr' német elnevezést először egy okiratban találtak meg, amely Michelsberggel (Cisnadioara, Kisdisznód) folytatott határ-pereskedésre vonatkozott. Egy okiratban előfordul egy családnév a következőképpen: "Gaspar Robot de Brasovia, presbiter in Cibino".

1224 * II. András király politikailag egyesíti a szász tartományokat és vezetőjüknek a Hermannsdorfi grófot nevezi ki. Ezt az új tartományt" Provincia Cibiniensis"-nek hívtak és magában foglalta a régi Szász Országot, Naszód és Barcaság kivételével.

1241 * A hermannsdorfi Szent László prépostság prépostja elesik a mohi csatában.

1242 * A tatárok feldúljak Hermannsdorfot, legyilkoljak a lakosságot, csak százan menekülnek meg.

1282 * Egy okirat a már fennálló Szent Kereszt Domokos kolostorról tesz említést.

1292* A Szent Lelek testvériség egy kórház berendezésére házat kap a közösségtől.

1300 * Egy okiratban megemlítik az Erzsébet utcai templomot, ugyanakkor említés történik a község könyvtáráról is. Gróf A.Herbord özvegye, Erzsébet, mindkét kolostornak 5 márka ezüstöt ajándékoz.

1306* Ottó király Hermannsdorfba látogat.

1309 * Egy okiratban először említenek meg egy hermannsdorfi plébánost.

1317 * Károly király Tamás vajdát Hermannsdorf tartományi grófjává nevezi ki. (Az Anjou családból származó Károly Róbert magyar királyról (1306-1342) van szó.K.Z.)

1321 * Hermannsdorf panaszt emel a királynál Nikolaus prépost reájuk gyakorolt nyomása ellen.

1322 * XXII. János pápa által kiadott oklevélben először esik szó a Máriának ajánlott templomról (Marienkirche).

1330 * A király megerősíti a Szent László prépostságnak a vízaknai sóbányák feletti tulajdonjogát. (I. Károly Róbert (1308-1342) magyar királyról van szó.K.Z.)

1346 * Okiratilag egy második bíróról és egy vilikusról (gazdasági ügyvezetőről) esik szó.

1357.* Egy oklevélben az esküdteket még nem nevezik civisek-nek, hanem "Burgenses de cibinio"-knak.

1357-1366 * Felépítik a harmadik erődítményt, amelynek fala az egész Felsővárost körül veszi.

1366 * Egy szelindeki okiratban (románul:: Slimnic, németül: Stolzenburg) először található a Hermannstadt név. Ebben az évben kinevezik Jakob Henzmanisset polgármesternek.

1367 * A tímárok céhe egy csermalmot vásárol Peter von Hetzeldorf gróftól.

1370 * A város számadataiban egy rézművesről esik szó. Az egyházi anyakönyvekben megemlítik a Kispiacon elhelyezett városhoz tartozó mészárszékeket.

1372 * Michael Nonnenkleppel polgármester megalapítja a Szent Testvériséget.

1375 *Átszerveződnek a céhek.

1376 * A városban 19 céh van 25 mesterséggel.

1380 * Egy iskola létesítését okiratban igazolják.

1382 * Lajos király megtiltja, hogy az idegen kereskedők szebeni árukat vigyenek ki Oláhországba, és hogy a vásárokon fűszereken kívül egyebet árusítsanak.

1383 * Hermannstadt és Hermannstadt szék megállapodást köt a román hegyi falvakkal.

1401 * Ausztriai Vilmos herceg engedélyezi, hogy a szebeni kereskedők karácsonyig az országán szabadon átmenjenek. A Bécsi Városi Tanács is szabad átkelést hagy jóvá.

1404 * Ausztriai Vilmos herceg újra engedélyezi a szabad átkelést a nagyszebeni kereskedőknek.

1406 * A tanácsház egyik befalazott falmélyedésében 34 nemes fémből készült serleget találtak és átadták azokat az egyháznak.

1417 * Peter Lantregen egyetlen kődarabból egy feszületet farag az Erzsébet kapu melletti Domokos kolostor részére.

1424 * Zsigmond király Luxemburgi Zsigmond (1387- 1437) magyar királyról van szó) megszűnteti a Szent László prépostságot és annak vagyonát a városnak adja.

1432* A törökök első ízben ostromolják meg a várost

1437 * Újból veszélyeztetik a törökök a várost. Anton Trautenberg főispán nyílt mezőn legyőzi a török előcsapatokat.

1438 * A várost a törökök nyolc napig ostromoljak. A városban pénzverde létesül. A városi templom részére Leonardus mester bronzból egy művészi kivitelezésű keresztelőmedencét önt. IV. Jenő pápa Nagyszebent az egész kereszténység védőbástyájának nevezi.

1439 * Albert király (Albert (1437-1439) magyar királyról van szó), a polgároknak saját törvénykezési hatáskört biztosít.

1442 * Hunyadi János a város polgárainak a segítségével egy nagy török sereget győz le.

A szöveget gondozta: Fám Erika

Nagyszeben utcái

| 10 komment

 

Nagyszeben utcanevei

Kalmár Zoltán munkája nyomán

Németül - Magyarul - Románul

1. FILTSCHGASSE Luarea Bastiliei

2. REISPERGASSE Rizskása utca, Avram Iancu

3. ALPENKORPSTRASSE Junerwaldstrasse

4. ALTENBERGERGASSE Õrültek háza utca, Dr. Dumitru Bagdazar

5. ANASSE Anna utca,

6. ARMBRUSTERGASSE Tábornokparancsnoki utca, Papiu Ilarian

7. BACHGASSE Nagypatak utca, Valea Mare

8. BACKERGASSE, Neugasschen, Pék utca, Új utcácska, Brutarilor

9. BADGASSE, BADSTUB Fürdõutca, Baii

10. BAHNGASSE, König Carol I. Gasse I. ,Károly Király utca, Regele Carol, General Magheru, Garii

11. BAHNHOFPLATZ Vasútállomás tér, Piata 1 Decembrie

12. BALLGASSE, Ballhausgasschen Bál utca, Bálház utcácska,, Xenopol

13. BASTEIGASSE Bástya utca Cetatii, Maternitatii

14. BASTEIPLATZ Bástya tér

15. BAUHOLZPLATZ Fapiac Piata, Cibin

16. BAYERGASSE Fegyver utca, Teuergasse

17. BEDEUSGASSE I.C.Draguanu

18. BEINGASSE

19. BERGGASSE Hegy utca, Poplakai utca, Dealului

20. BINDERGASSE, Kadarutca, Dogarilor

21. GRABENGASSE Gödör utca, Boiu Zaharia

22. BRAUHAUSGASSE Sörgyár utca, Berariei

23. BRETTERPROMENADE

24. BRÜCKENGASSE Híd utca, Reconstructiei

25. BRUKENTHAL GASSE, Kis fegyver, Kis haránt utca, Xenopol

26. BURGERGASSE Vízakna utca, Polgárok utcája, Ocnei

27. BUSSWINKEL

28. DRAGONERWACHT Dragonyosok tere, Paza Dragonilor

29. DREIEICHENSTRASSE Három cserefa utca, Hermann Oberth

30. DURCHBRUCH Rideli átjáró

31. EINIGKEITSPLATZ, Egyesüles tere, Falkenhaynplatz Kaszárnya tér, Hermann tér, Piata Unirii

32. ELISABETHGASSE Erzsébet utca, 9 Mai

33. ENTENGASSE, Antengassen, Réce utca, Mos Ion Roata

34. ERLENSTRASSE Égerfa út, Egerfa ut

35. FABINIGASSE Prejbei

36. FABRIKGASSE Gyár utca, Serbota

37. FELDGASSE Mezõ utca, Cimpului

38. FINGERLINGSGASSE,

Marktgasschen Piaci utcácska, Argintarilor

39. FINGERLINGSPLATZ Fingerlings tér, Piata Aurarilor

40. FINGERLINGSTREPPE Fingerlings lépcsõk

41. FISCHERGASSE Halász utca, Pescarilor

42. FISCHMARKT Halpiac , Tirgul Pestelui

43. FLEISCHBANKEN Mészárszékek, Ilie Macelariu

44. FLEISCHERGASCHEN,Bayergasse.

45. Fleischergasse Mészáros utca, Mitropoliei

46. FRANKENGASSE Franken utca, Balan

47. FRANZ GEBBELGASSE, Spartacus

48. FRANZ JOSEFGASSE König Mariagasse

49. FRANZISKANERGASSE, Nonnengasse Ferencrendiek utcája, Selarilor

50. FREUNDSCHAFTGASSE Barátságutca, Infratirii

51. FRIEDENFELSGASSE Constantin Noica

52. FUSSGASSE Paris

53. GARTNERGASSE Kertész utca, Gradinarilor

54. GENERALKOMMANDOGASSE, Armbruster

55. GENERALLOCH Tábornoki alagút, Archivelor

56. GERLITZIGASSE Dr.St.Sinca

57. GLEITERGASSE Kiev

58. GOBELINUSGASSE CaleaPoplacii

59. GRABENGASSE

6o. Grosse Euergass, Grosse Zwerchgass, Fegyverutca, Tribunei

61. Grosser Ring, Nagypiac, Circulus major, Gabonapiac, Grosser Platz, Piata Mare

62. HALLERGASSE Maternitatii

63. HAMMERSDORFERGASSE, Szent Erzsébet utca, Calea Gusteritei

64. HARTENECKGASSE Cetatii

65. HASENGASCHEN Nyúl utca

66. HECHTGASSE Ion Lupa

67. HEIDENDORFGASSE Munteniei

68. HEIDENGASSE Morilor

69. HELTAUERGASSE Disznódi utca,

Königin Mariagasse Nagydisznódi út, Nicolae Balcescu

70. HELTAUERSTRASSE Calea Cisnadiei

71. HERBERTGASSE Progresului

72. HERMANNSPLATZ Einigkeitsplatz

73. HEUPLATZ Széna piac , Tirgu Finului

74. HÜLLCHEN Neustift

75. HINTER DER MAUER Falak mögötti

76. HOCHMEISTERGASSE

77. HOLZGASSE Fa utca Lemnelor

78. HONTERUSGASSE, Wintergasse, Papiu Ilarian

79. HOPFENGASSE Hameiului

80. HUETPLATZ Piata Huet

81. HUNDSRÜCKE Centumvirilor

82. HUTTERGASS Alexandru Donici

83. INTERGASSE Kempelgasse

84. Schewisgasse Bulevardul Victoriei

85. JOSEFGASSE VERLANGERTE Ilie Macelariu

86. JOHANN BALK GASSE Titulescu Nicolae

87. JOHANNISRÜCKEN, Hundsrücken

88. Josephgasse Ioan Ratiu

89. JUNGENWALDSTRASSE, Alpenkorpstrasse, Fiatalerdõ út, Calea Dumbravii

90. KALTBRUNNGASSE Hideg kút utca, lzvorului

91. KAPPGASSE Tudor Vladimirescu

92. KASERNPLATZ, Einigkeitsplatz

93. KASTNERGASSE Patriotilor

94. KEMPELGASSE Hatsó utca, Cojocarilor

95. KIRCHENGASSE Templom utca, Templom utca

96. KIRCHHOF, Huetpatz

97. KLEINE ERDE, Kis föld utca, Filarmonicii

98. KLEINE QUERGASSE, Brukenthalgasse

99. KLEINE SALZGASSE Kis Só utca

100. Kleiner Platz, PRINZ KARLS-RING, Kispiac , Piata Mica

101. KLEINES MARKTGASSE, Fingerlingsgasse

102. KLEINSCHEUERNERSTRASSE Kolostor utca, Funarilor

103. KNOPFGASSE Gomb utca, Bobocilor

104. KONIG CAROL GASSE, Kleine Salzgasse, Kis só utca, Gen. Magheru, Bahngasse Vasút utca, Garii

105. KONIG KAROLRING, Ferdinand-Ring

106. KONRADPLATZ Konrad tér, Piata Cluj

107. KOTZENGASSE, Bindergasse

108. KRAUTGASSE Káposzta, Dorobantilor

109. KREUZ;ASSE Keresztes utca, Crianei

110. KRUENGAS, Bindergasse

111. KURSCNERGASSE Szűcs utca, Blanarilor

112. HERRENHAUSGASSE Altembergergasse

113. ROSENANGER Rózsas pázsit , Tirgul Pestelui

114. LANGGASSE Hosszú utca, Lunga

115. LATERNGASSE Lámpás utca , Felinarului

116. LAZERETHGASSE Lazarett , Lazaret

117. LEDERERGASSE Tímár utca, Pielarilor

118. LEDERERLOCH Tímár atjaró

119. LEICHENGASSE Temetõ utca

120. LEKTORGASSE Lector

121. LESCHKIRCHERSTRASSE Calea Stefan cel Mare

122. LÜGENBRÜCKE Hazugok Hídja ,Podul Minciunilor

123. LOHMÜHLGASSE Csermalom utca, Moara de Scoarta

124. LUSSGASSE Folyó utca, Riului

125. MÖNCHHOF Kolostorudvar, Manejului

127. MARGARETHENGESSE, Krotengasse, Varangyos béka utca, Margit utca, Liviu Rebreanu

128. MARIA GASSE Mária utca, Korsakov

129. MARKTGASSE Vásár utca , Tirgului

130. MAUERERGASSE Kõmûves utca, Zidului

131. MEIERERGASSE Tanyai utca, Eschile

132. MILCHBRUCKEL

133. MÜHLGASSE Andrei Saguna

134. NEUGASSCHEN Backergasse

135. NEUGASSE Új utca Noua

136. NEUSTIFT Movilei

137. Neutorvorstadt Új kapu külvárosában

138. Niederste Wiesengasse, Reiseenfels Alsó Wiesen utca, Gheorghe Lazar

139. NONNENGASSE, Franziskanergasse

140. KALBERGASS Borjú utca V.Tordosan

141. PAUL WIENERGASSE Constantin Negruzzi

142. PEMPFLIERGASSE Centumvirilor

143. PFARRGASSE Pap utca Popa Sapca

144. PHILOSOPHENG, Walkmühlgasse

145. POSCHENGASSE Konrad Haas

146. PRIESTERGASSE Pap utca

147. PROMENADENGASSE, Reissenfelsgasse

148. PULVERGASSE Puskapor utca, Pulberariei

149. RANICHERGASSE Kiev

150. RAUBERGASSCHEN Rabló utca

157. Reispergasse, Reyssbergas, Rizskása utca, Avram lancu

151. REISSENFELSGASSE, Promenadgasse, Sétáló utca , Leichengasse Temetõ utca, Gheorghe Lazar

152. REITSCHULGASSE Lovagló utca, Manejului

153. ROLLGASSE Mangorló Postavarilor

154. ROSENAUERGASSE Budislavu

155. ROSENFELDGASSE Nicolae Teclu

156. ROSMARINGASSCHEN

157. ROSMARINGASSE Rozmaring utca, Masarilor

158. ROSSPLATZ Lópiac,Tirgului

159. ROTENTURMSTRASSE Mihai Viteazul

16o. SACHSENHEIMGASSE Szászotthon utca, Gheorghe Dima

161. SAGGASSE Zsák utca, Turnului

162. SAGSTIEGE Zsák utca lépcsõi, Scarile Turnului

163. SCHANZGASSE Sánc utca

164. Schellenbergttrasse, Rotenturmstrasse Vöröstoronyi út, Bul.General Milea

165. SCHEWISGASSE, Carmen Sylvagasse

166. SCHIFFBUAMEL Hajófa utca, Plopilor

167. SCHILLERPLATZ, Wiesenplatz, Schiller tér, Piata Schiller

168. SCHLACHTHAUSGASSE Vágóhíd utca, Abatorului

169. SCHLANGENGASSE Kígyó utca, Serpuita

170. SCHMIEDGASSE, Schimedgassen, Kovács utca, Faurului

171. SCHNEIDERGASSEN Szabó utca, Croitorilor

172. SCHNEIDMUHLGASSE Fűrésztelep utca, Lucian Blaga

173. SCHULGASSE

174. Schulgasse, Iskola utca, Gheorghe Cosbuc

175. SCHULLERGASSE Scolii

176. SCHULLERSCHANZE Piata 1 Decembrie

177. SCHUSTERLOCH Suszterátjáró

178. SCHUTZENGASSE Lövész utca, I. Rennes

179. SCHWEIZERGASSE Svájci utca, Laptariei

180. SCHWIMMSCHULGASSE Úszóiskola utca, Scoala de Inot

181. SEBASTIAN HANNGASSE Gale

182. SEILERGASSE Kötélverõ utca, Funarilor

183. SEIVERTHGASSE Piata Cluj

184. SOLDISCH

185. SPITALGASSE Kórház utca, Azilului

186. SPORERGASSE Sarkantyú utca, Gen. Magheru

187. STRAUSSENBURGGASSE Virtopu

188. STUBCHEN, Schullergasse

189. TEICHGASSE Tó utca, Lacului

190. TEUTSCHGASSE Hegel

191. THEATERGASSEL Színház utcácska

192. THERESIANGASSE Tereziánum utca, Cameliei

193. TOPFERDE Fazakasföld, Neculuta Theodor

194. TOPFERGASSCHEN, Fazekas utca, Lederergasschen, Tímár utcácska, Olarilor

195. TRAUTENBERGERGASSE Bilea

196. TURMBACH, Rosmaringasse

197. TURNSCHULGASSE Torna Iskola utca, Gimnasticii

198. UNTERE NEUSTIFT, Laterngasse.

199. VIEMARKTPLATZ Marhavásár tér, Calea Surii Mari

20o. QUERGASSE Tribuna

201. WACHSMANNGASSE Praga

202. WAISENGASSE Árvák utcája, Pedagogilor

203. WAGNERGASSE Kerekes utca, Rotarilor

204. WALKMÜHLGASSE, Philosophengang, Vanyolómalom utca, Dirstelor

205. WAYDAGASSE Alpinizmului

206. WEBERGASSE Szövõ utca, Pinzarilor

207. WEINANGER Boros rét, Tirgul Vinului

208. WERCHGASSE

209. WIESENGASSE Rét utca, Petõfi utca, Tipografilor

210. WIESENPLATZ, Schillerplatz

211. WOLFGASSE Farkas utca, Lupeni

212. WOLLGASSE Gyapjú utca, Linii

213. ZEUGHOFPLATZ Fegyverek tere, Piata Armelor

214. ZIBINGASSE Cibin utca, Cibinului

215. ZIEGELGASSE Téglás utca, Tiglarilor

216. ZIGANIE Cigánytelep, Tiganie

217. ZWILLEN

 

Nagyszeben

| 14 komment

Evangélikus templom

Nagyszeben - Hermannstadt

Az európai utazók évszázadokkal ezelőtt úgy emlegették Nagyszebent, mint kiváló és érdekes várost. A dél-erdélyi város megõrizte egykori nevét német nyelvkörnyezetben, a szászok ma is Hermannstadtként emlegetik.
A város vonzereje többek között a környezõ táj szépségében rejlik, amelyhez a város építészeti öröksége adja páratlan varázsát középkori utcáival és árkádjaival. A város hangulatát meghatározza a lakosság sokfélesége, hiszen románok, magyarok és szászok laknak itt, de gazdasági fejlettsége is figyelemre méltó.
Mindaz ami az egykori európai utazót Nagyszebenbe vonzotta, az ma is megtalálható a városban és minden bizonnyal a ma érkezõ turistának is sokat nyújthat. Nagyszeben nyitva tartja kapuit a látogatók elõtt, kellemes meglepetésben lesz része annak, aki néhány napot tölt ebben a sajátos hangulatú városban.
Nagyszeben lakósainak a száma ma 170 000, amelynek etnikai megoszlása a következõ: románok 95 %, magyarok 2%, németek 1,6 %, más nemzetiségűek: 1,4 %.
A lakosság nagy része ortodox vallású, a katolikusok és a protestánsok 4 % -ot tesznek ki az összlakosságból. Az 50 év fölöttiek száma 25 % és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a lakosság 18 %-át jelentik.
Nagyszeben mérsékelt égövi település, amely a környező hegyek hőmérsékleti befolyása alatt áll.
Nagyszeben évszázadokon át Románia kulturális fővárosának a szerepét töltötte be. A kulturális örökség nyomai kézzelfoghatóak, a történelmi városban tett séták során találkozhatunk Andreas Lapicida, Sebastian Hann, Johann Martin Stock és Frans Neuhauser alkotásaival.
Az első zenei társaság 1818-ban alakult meg Nagyszebenben és olyan hírességek léptek fel a városban, mint Liszt Ferenc és Johann Strauss.
Nagyszebenben napjainkban is létezik egy erős kulturális élet, amelyet két színház, a filharmónia, két mozi, öt könyvtár, öt kulturális központ és hat kulturális intézmény kínálata tesz színessé.

A nagyszebeni színház

A nagyszebeni színházi élet kezdetei már a XVI. században fellelhetőek, amikor évente kétszer került sor diákelőadásra. 1582 februárjában tartották meg az első szabadtéri színházi előadást, amely egy csatajelenetet mutatott be.
1756-tól kezdődően Möhringer báró házában (a Nagypiacon található Kék Házban) rendszeresen tartottak színi előadásokat. Akkora érdeklődést váltottak ki az előadások, hogy rövidesen napvilágot látott 1778-ban az első színházi publikáció, a Theatral Wochenblatt.
Martin Hochmeister, a város nyomdásza 1789-ben a Grósztorony átalakításával létrehozta Erdélyben az első színházépületet. 1923-ban kezdett játszani az első román színházi társulat.
A Radu Stanca Nemzeti Színház 1949-ben alakult, a Petri család által működtetett mozi épületében, amit mára átalakítottak és modernizáltak. Ugyanebben az évben alakult meg a Filharmónia valamint a Gong - Gyermek és Ifjúsági Színház.
Évente megrendezik Nagyszebenben a Nemzetközi Színházfesztivált valamint a Diákszínjátszó Fesztivált. A fesztiválokra gyakran eljönnek hazai és magyarországi társulatok magyar előadásokkal.

Nagyszeben iskolái

Nagyszeben első iskolájáról, amely a mai Brukenthal Liceum helyén állt, 1380-ból maradtak fenn írásos feljegyzések, a történészek úgy tartják, hogy ez volt az első kelet-európai iskola. A 14. századi nagyszebeni törvénykönyvben az állt, hogy az egyház keretei között kötelező az oktatás. Románia első könyvtárát is Nagyszebenben alapították 1557-ben, amikor a német közösség száz aranyra vásárolt könyvet.
A domonkosrendi szerzetesek kolostorában 1711-ben épít fel a város egy német iskolát, amely később az orsolyarend fennhatósága alá kerül, ma pedig a Tanítóképző Kollégium épülete. Georg Legradi nyitja meg az első magyar iskola kapuit 1723-ban. 1774-ben felépül a katolikus gimnázium, röviddel utána megnyilik a város első könyvesboltja Martin Hochmeister báró jóvoltából. Az evangélikus gimnázium, amely ma a Brukenthal Liceum nevet viseli 1782-ben alakult meg.
Nagyszeben egyetemi város, a felsőoktatás gyökerei 1844-ben lelhetőek fel, amikor létrehozzák a Szász Jogi Akadémiát, amelynek 1864-től működik egy román tagozata is. A Bécsi Döntés után, amikor Románia elveszíti területének egyharmadát, a Kolozsvári Egyetem néhány fakultása leköltözik Nagyszebenbe, ezek közül legismertebb az Orvosi Kar volt. Ugyancsak a Kolozsvári egyetem részeként kap helyet Nagyszebenben 1969-ben a Történelem Kar, majd 1971-ben már Filológia Kar is működik a városban.
Önálló egyetem 1990-ben alakul Nagyszebenben, amely a meglévő karokat egyesítve jött létre és 1995-ben felvette Lucian Blaga nevét.

Építészeti örökség

|
Kategóriák: építészeti örökség

Hermannstadt építészeti öröksége

Nagyszeben azok közé az európai városok közé tartozik, amelyek megőrizték egykori arcukat, olyan történelmi város, amelynek szépsége az építészeti örökség megmaradásának köszönhető.
A nyolcvan hektáros középkori város érintetlenül túlélte az évszázadokat, beleértve a két világháborút, a kommunizmust és így magában hordozhatja letűnt korok hangulatát. Nagyszeben vidéke felmérhetetlen kulturális értékeket hordoz, a szász építészet kincstárának tekinthetőek a környező falvak. Nagy fontossággal bír a természeti környezet is, a Fogarasi Havasok, Paltinis, az Olt völgye, amelyek vitathatatlanul hozzájárulnak a vidék varázsához, nem véletlen, hogy igen vonzó ez a vidék a turisták számára is.
Honlapunk segítségével szeretnénk segíteni az érdeklődőknek, hogy felfedezzék Nagyszeben valamint Szászvidék szépségét és értékeit.
Nagyszeben történelmi központja Romániában a legnagyobb, olyan középkori város volt egykor, amelyet három tér fogott egybe és négy várfal védett.

Avram Iancu utca ( Reispergasse, Rizskása utca)

Az utca összeköti a Tanács Tornyot az Orsolyarendi Templommal, a 14. században alakították ki és a város elöljáróságai laktak.
A 9-es szám alatt található egy reneszánsz boltíves udvar, az épület pedig magába zárja az egykori védőtornyot, amelynek barokk homlokzata egy balkont tart. Ebben a házban töltötte gyermekévei jórészét, a 19. század végén Kós Károly.
A 7-es szám alatt egy másik műemléképület található.
Az utca szembelévő oldalán, a 8-as szám alatt található a Brukenthal család egykori rezidenciája, egy boltíves udvarral. A 21-es szám alatt Gheorghe Dima zeneszerző háza található. Az utca középtáján bal oldalon találjuk az Iskola Átjárót, egy kis alagutat, amely összeköti az utcát az Alsóvárossal. Az átjáróval szemben látható Nagyszeben legrégebbi lakóháza, a Bobel ház, amelyet a 15. században építettek.

Nicolae Balcescu utca (Heltauergasse, Nagydisznódi utca)

Ez az utca a legfontosabb kereskedelmi része a városnak, amelyet sétálóutcának használnak. Masszív épületek sorakoznak egymás mellett, legtöbbjük a 19. században épült. Az Egyesülés Tér sarkán található egy Art Deco stílusban épült 20. századi ház is. A 25-ös szám alatt található épület domborművei antik isteneket mintáznak, amelyek a 19. századi mesterek munkáját dicsérik. Az utca legfontosabb épülete a Michael Brukenthal Palotája, amelyet 1786 után építettek. Az ajtón ma is megtalálható az eredeti asztalosmunka, a bejárattal szemben pedig Michael von Brukenthal címere látható. A jelenlegi Kereskedelmi Bank épülete 1914-ből való, vele szemben található a Római Császár Hotel.

Mitropoliei utca (Mészáros utca)

Karüatidás ház

Az utca a régi városházától indul, ahol ma a Történelmi Múzeum található, és megtekinthetjük a város néhány igen fontos, turisztikai jelentőségű, a város építészeti örökségéhez tartozó épületeket. A református templom 1786-ban épült, szűk homlokzata mellett láthatjuk a négyszögletes tornyot, amelyen ma is működik az óra. A 11-es szám alatti ház egy alagutat foglal magába, amely összeköti a Mitropoliei utcát a Xenopol utcával, ez Nagyszeben leghosszabb átjárója, amely egy nagyon szűk utca beépítéséből keletkezett. A következő épület, a 13 szám alatt, amely a Kis Palota vagy Karüatidás Ház nevet viseli, a 18. században épült, nevét onnan kapta, hogy a teraszt két karüatida tartja.
Ezzel a házzal szemben található a Posta 1904-es épülete. Az Ortodox Katedrálist 1906-ban építették, amely a Konstantinápolyban található Santa Sofia templom mintájára készült. A katedrálissal szemben találjuk az Andrei Saguna Ortodox teológiai Intézetet épületét, amely neobrancovenesc stílusú, ez a stílus igen ritka itt Nagyszebenben. A katedrálissal szemben található a 19. században épült Ortodox Érsekség székhelye. Az utca túlsó végében található az Astra park valamint a neogótikus Szent Johannis templom 1883-ból.
A történelmi központ két szinten helyezkedik el, a Felsővárosból lépcsők vezetnek az Alsóvárosba. A Felsőváros legfontosabb utcái a Vár utca, a Gen Magheru utca, a Tribunei.
Az Alsóváros körkörösen fejlődött az első várgyűrű vonalát követve, itt találhatók a város legrégebbi utcái.

Nagypiac

A Nagypiac tekinthető Nagyszeben történelmi központjának, a piacteret először 1411-ben említik, mint gabonapiacot. A 16. századtól kezdődően a piac a vár középpontja lett, itt volt helye a közgyűléseknek és a nyilvános kivégzéseknek. Évszázadokon át a Grosser Ring vagy Grosser Platz nevet viselte, a két világháború-között Ferdinánd Király Piac név alatt volt ismert, a kommunista időben a Köztársaság Tere megnevezést kapta, majd 1990-ben visszakapta eredeti nevét. A piac hossza 142 méter, míg szélessége 93 méter, nagyságát tekintve a legjelentősebb tér Erdélyben. A piac déli oldala az UNESCO védelme alatt áll, ezt az itt fellelhető egyedi építészeti örökség igazolja. Itt láthatóak a város szemei, ahogyan a helybéli padlásnyílásokat nevezik. A legjelentősebb épület a 10-es szám alatt található, ez a reneszánsz Haller Ház, amely az eredeti épület 15-16. századi jegyeit őrzi, ide sorolható a címeres és árkádos, díszítőelemekkel ellátott bejárat. A ház 345 évig a Haller család tulajdona volt. A tér deli oldalán található a Fileck Ház (1802), egyike a város legszebb házainak, a 8-as szám alatt található Georg Hecht, egykori polgármester háza is a 15. századból, ahol 1821-ben a Szász Egyetem működött, amelyet a szászok parlametjeként tartottak számon. Az északi oldalon látható a Római Katolikus Templom és a Plébánia épülete, amelyet 1939-ben építettek, ehhez kapcsolódik a város első polgármesteri hivatalának az épülete, amely a Tanácstoronnyal olvad egybe. A Tanácstorony alatt két alagút található, amely a Nagypiacot összeköti a Kispiaccal.
A keleti oldalon ékeskedik a Weidner Reusser Ház, amely megőrizte az 1652-ből való eredeti gótikus bejáratot. A szembelevő oldalon, a tér észak-nyugati oldalán helyezkedik el a Bank art nouveau stílusú épülete, amelyet 1905-ben építettek, vele szemben az 1785-ből való és barokk ékszereként számon tartott Brukenthal Palota látható.A tér nyugati felén, a palota mellett található a Kék Ház, amelyet a 18. században, barokk stílusban építettek, itt tartották az első színházi előadásokat, amely egész Erdélyben egyedi volt. Az épület homlokzatán látható a város régi címere. A Bãlcescu (Nagydisznódi ) utcával kapcsolódó sarkon egy neoklasszicista épület helyezkedik el, amelynek a homlokfalát négy ión oszlopfő tartja. A Nagydisznódi út a város vérkeringésében igen fontos szerepet játszik. A vasútállomás felé vezet a Gen
Magheru (Sarkantyú utca), ahol a Gheorghe Lazar Gimnázium működik, az egykori orsolyarendi zárda épületében. A gimnázium mellett az orsolyarendi templom látható, amelyet ma a görög katolikus egyház használ a tulajdonos katolikus egyház jóvoltából. A Brukenthal utca a Történelmi Múzeumhoz vezeti el a látogatót.

Tanácstorony

A Tanácstorony, amelyet legelőször 1370-ben említenek, Nagyszeben szimbólumává vált. A tornyot a tanácsosok házára építették rá, innen kapta a nevét is. A kezdetben négy emeletes torony a második várfal része volt . Egy földrengés következtében
1586-ban összeomlott, maga alá temetve a híres Johann David festőt, aki éppen a boltívek dekorációjával volt elfoglalva.
A tornyot 1588-ban visszaépítik, ilyennek maradt meg a mai napig a földszint és az első emelet. A torony tetőzetét az évszázadok során különböző formában alakították, volt piramisszerű és négytornyos, amíg a mai formáját megkapta, amely 1826-ból való. A Kispiacra két átjáró vezet a torony alatt, a másodikat 1930-ban nyitották meg. A torony különböző célok szolgálatában áll, használták gabonaraktárnak, zárkának, megfigyelő állásnak, majd a 18. században természetrajzi múzeumként működött. A 20. században egy középkori fegyver kiállításnak adott otthont a torony. Napjainkban a toronyba látogatók a várost csodálhatják a legfelső emeleten elébük tárulkozó panorámának köszönhetően és megismerkedhetnek a toronyóra mechanizmusával, amely még ma is működik. A tornyot 1588-ban visszaépítik, ilyennek maradt meg a mai napig a földszint és az első emelet. A torony tetőzetét az évszázadok során különböző formában alakították volt piramisszerű és négytornyos, amíg a mai formáját megkapta, amely 1826-ból való. A Kispiacra két átjáró vezet a torony alatt, a másodikat 1930-ban nyitották meg. A torony különböző célok szolgálatában áll, használták gabonaraktárnak, zárkának, megfigyelő állásnak, majd a 18. században természetrajzi múzeumként működött. A 20. században egy középkori fegyver kiállításnak adott otthont a torony. Napjainkban a toronyba látogatók a várost csodálhatják a legfelső emeleten elébük tárulkozó panorámának köszönhetően és megismerkedhetnek a toronyóra mechanizmusával, amely még ma is működik.

Kispiac

A Kispiac középkori épületeivel, amelyek megőrizték eredeti formájukat, egyike a legérdekesebb és a turisták számára talán a legvonzóbb városrészeknek. A középkorban gyakran emlegették ezt a piacot Circulus parvus-nak, hiszen itt laktak a nagyszebeni kézművesek. A Nagypiaccal és a Huet térrel szűk alagutak kötik össze, amelyeknek sajátos varázsuk van, emellett kövezett utcácskák is elérhetővé teszik a Kispiacot övező két teret valamint az Alsóváros utcáit. A Vízakna utcában található a Felsővárost az Alsóvárossal összekötő kapu, az utca a Hazugok Hídjától indul oly módon, hogy két felé osztja a Kispiacot.
Az Alsóváros felé vezet az Aranyművesek Terét a Kispiaccal összekötő torony alatt található alagút, amely 1567-ben épült, ezt a helyet sokan a város legszebb részeként emlegetik.
A Kispiac déli oldalán helyezkedik el a római katolikus templom és a Tanácstorony. A keleti oldalon gótikus műemléképületek sorakoznak, érdekességük, hogy kivétel nélkül lábas házak.
A Gyógyszerészeti Múzeum egy 1568-ból való épületben kapott helyet, ugyanis itt működött Románia első gyógyszertára. Az északi oldalon a Művészetek Háza látható. A Művészetek Háza melletti lépcsősor elvezet az Alsóvárosba, amelyet a Polgári Lépcsőnek neveztek, a Hazugok Hídja a Huet Térre irányul, alatta pedig a Vízaknai út halad. A Luxemburg Ház a Művészetek Házával szemben helyezkedik el.
A Kispiac északi oldalán 19. százai épületeket láthatunk, a 11-es szám alatt a Franz Binder Etnográfiai Múzeum található és mellette az Emil Sigerus Szász Etnográfiai Múzeum.
A nyolc boltíves Művészetek Háza Nagyszeben legszebb épületei közé tartozik, amely a 15. századból fennmaradt és egykor a Mészárosok Házaként volt ismert, mert akkortájt az épület földszinti részében számos bolt működött.
Az első emeletet később a 18. században gabonaraktárként használták. Rövid ideig, 1765-ben előadásokat tartottak az épületben. 1787-ben restaurálták és akkor került a homlokzatra a város címere. Az épület nyolc boltíve nyolc téglából épült lábon áll. A Hazugok Hídja volt az első kovácsolt vashíd Romániában, amelyet 1859-ben Fridericus Hütte épített. A legenda szerint, ha valaki hazudik miközben a hídon áll, akkor az összeomlik alatta.
A Hazugok Hídja egy igazi romantikus hely, a szerelmesek kedvelt találkozóhelye, valószínű, hogy innen kapta a nevét is.

Huet tér

A Huet Tér az Evangélikus Katedrálist övezi, amely meghatározza a hely szellemét. Itt épült az első várfal és a mostani katedrális helyén egy kis románkori bazilika állt, amelyet temető vett körül, emellett három kápolna (Szent László, Szent Jakab, Szent István) és az iskola volt jelen, ezek szolgáltak menedékül veszély idején a város lakóinak.
A Huet Tér keleti oldalát az evangélikus parókia épülete dominálja, amelynek a bejárta mai napig az Andreas Lipicidi által1502-ben készített gótikus kőkapu. A parókia pincéjét a 15. századi gótikus boltívek díszítik. A Lépcsőtorony, amelyet a 13. században építettek egyedül maradt meg az első várfal kapui közül.
A Lépcsőtornyot 1542-ben renoválták, a torony alatt található lépcsősor ma is, akárcsak hajdanában az Alsóvárosba vezet. A Huet Térről átjuthatunk a Kispiacra, ha a Csizmadiák alagútját használjuk vagy átsétálunk a Hazugok Hídján.
A ma is működő Brukenthal Liceum helyén korábban is iskola működött a 14. századtól kezdődően. Az iskola mai épületét 1786-ban építették. A bejárati kőkapun a következő felirat áll: Eruditioni virtutia exemplis sacra. A Brukenthal iskolában tanult Nicolaus Olahus, Michael Hissmann, aki később Göttingenben professzor lett, Samuel von Brukenthal, Dr. Albert Klein, Dr. Romulus Candea, Emil Sigerus, Julius Bieltz és sokan mások. Az iskola és a katedrális között 1899-ben állították fel Teutsch püspök szobrát, amelyet Adolf von Donndorf készített.
Nagyszebenben jelentős szerepet kapott a zöld övezetek kialakítása, lenyűgözően szép parkok és kertek jöttek létre az évszázadok során.
A park bal oldalán a Gyermekklinika épülete található, amelyet barokk díszítőelemek gazdagítanak. Az Astra Egyesület Palotáját 1905-ben avatták fel, ahol konferenciákat tartottak, létrejött az első román nyelvű könyvtár és egy színháztermet is kialakítottak. Az épületben ma az Astra Könyvtár működik, a város legjelentősebb könyvtára. Az egykori színháztermet ma olvasóteremmé alakítottak, de még ma is lenyűgöző a viktoriánus atmoszféra és a gazdag belső díszítés. A bejáratot két atlasz őrzi.

Evangélikus Templom

Az Evangélikus Templom a város lenyűgöző építménye. A templomot a 14. században építették, egy régebbi románkori templom helyére. 1471-ben átalakították az építményt, majd 1488-ban emelték fel azt a tornyot, amelynek mára már csak a nyugati fala maradt meg.
Az épületet a hét szintes torony dominálja, amelynek a négy sarkában egy-egy tornyocska található, amely a város ítélethozó, büntetőjogának hajdani gyakorlására utal vissza. A torony Erdély legmagasabb tornya, magassága 73,34 méter.
Az oltár előtt középen található egy óriási keresztelőmedence, amelyet 1438-ban készített Leonardus mester a törököktől megszerzett ágyúk anyagából. A ma látható oltár a 19. századból való. A katedrális belső északi falán Johannes of Rosenau freskója látható, amely 1445-ben készült és Jézus szenvedéseit ábrázolja. A freskót 1650-ben restaurálta Georg Herman. A katedrális belső erkélyén található a barokk orgona, amelyet egy szlovák mester alkotott 1671-ben, ez helyettesítette a város első orgonáját, amely 1585-ben került ide. Az nagy orgonát 1914-ben kezdték használni és 1997-ben egy teljes renoválással újították fel. A nagyszebeni Evangélikus Katedrális orgonája a legnagyobb Dél-kelet Európában.
Az apszist 1853-ban elválasztották a templomhajótól, hogy bensőséges ceremóniák helyszíne lehessen. Az apszisban ma 67 sírhely található, amelyek egyediek egész Romániában. A 18. század közepéig a város jelentős személyiségei ide temetkeztek. Ezt a szokást 1796-ban betiltották, egyetlen kivétel volt Samuel Brukenthal báró.
A legrégebbi Georg Hecht sírköve 1496-ból, a Nicolas Prollé 1499-ből, majd Mihne Voda cel Rau sírja 1510-ből, akit a templom előtt gyilkoltak meg.
Az apszisban őrzik a régi szószéket, amelyet 1520-ban készített Andreas Lapicida, valamint egy 17. században készült márvány keresztelőmedence és a dobokai (Dobarca) oltár.

A katolikus templom

A jezsuita szerzetesek 1726-1733 között építették barokk stílusban a Nagyszebeni katolikus templomot, amelyet 1733-ban szentelt fel Georg von Zonger, Erdély akkori püspöke. A különálló torony építését 1738-ban fejezték be, 1739-ben helyezték fel rá a keresztet.
A templom belsejében, az oltár jobb oldalán található Otto Ferdinand de Abensberg halotti műemléke, aki Erdély hadvezére volt 1744 és 1747 között. A műemléket a kolozsvári Anton Schuchbanu készítette el. A főoltár mögött található freskót a bécsi Anton Steinwald festette 1777-ben.
A gyóntatószékek a jezsuiták idejéből maradtak fenn. A templom vitráliumait 1901-ben készítették Budapesten. A mai plébánia épülete az egykori jezsuita kolostor, amelyet 1739-ben fejeztek be.

Az ortodox katedrális

A katedrális egy 1778-ban épült görög templom helyén található, az egykori görög templom püspökségi katedrálisként működött. A templomot Nagy Virgil és Kammer József tervei alapján építették újra, a tervek a Konstantinápolyi Santa Sofia templom modelljét követték. Az építési munkálatok 1902-ben kezdődtek el és 1904-ben fejeződtek be Iosif Schussnig városi főépítész felügyelete alatt.
Az ikonok Bukarestben készültek Constantin Babic cégénél, bevezették a villamos energiát a templomba és kifestették a kupolát is, amely a ludasi származású Octavian Smigeschi munkája. A félgömb alakú, 15 méter átmérőjű kupolának köszönhető a belső tér monumetális hatása.

Orsolyarendi templom

Az 1474-ben létrehozott épület kezdetben domonkosrendi kolostor volt, amely a vallási reform következtében az evangélikusok tulajdonába került, ekkor tértek át nagyon sokan a szászok közül is a lutherán vallásra. A Kloster Kirche néven ismert templom 1755-ben átkerült az orsolyarendi nővérek tulajdonába.
A templombelsőt, amelyet kezdetben gótikusnak terveztek, az idők során átalakították, ma barokk stílusjegyeket visel. 1948-ban a templomot államosították és a görög-katolikus egyház használta évtizedeken keresztül. Az épület külseje eredeti gótikus jegyeket visel magán, a főbejárat, az ablakok és a tartóoszlopok erről tanúskodnak. A templomban három oltár található.
A főoltáron egy olajfestmény látható, amely a Szűzanyát, a baloldali oltáron látható olajfestmény Szent Orsolya Vértanú megjelenését ábrázolja. A hajó mindkét felén néhány szent szobra látható, akiket igen nagyra tartottak az orsolyarendi nővérek. Különös fontossággal bír a diadalíven található felirat, amely a templom jótevőjéhez, Mária Teréziához szól.

Ferencesrendi templom

A templom, amelyet a 15. században építettek, kívülről nézve gótikus erődítménynek tűnik. Az idők során átalakult barokk templommá. A diadalív felett található egy a 20. századból való festmény. A templom 1716-ban átkerült a ferencesrendiekhez. A templom északi falán látható gróf Hugo von Virmond szobra 1722-ből. A templomnak van egy kriptája is, amelyet nem látogathatnak a turisták, itt található egy fából készült, nagyon értékes Madonna szobor a 15 századból.

A gödörtemplom, Justitiei utca

A Justitiei utcában található az az 1788-ban épített ortodox templom, amelyet 1802-1803 között újítottak fel. Egy kis templomról van szó, háromszintes nyugati toronnyal. A gazdagon díszített templombelső Nicolae Brana munkája 1960-ból.

Szent Erzsébet templom, Terézváros

A templom homlokzata jezsuita szellemben épült, fennkölt jegyeket hordoz. A templombelső kifejezettem szép, amelyet egy bécsi oltár ékesít. Az oltáron láthatjuk amint Mária a kígyóra lép, valamint Aquilai Szent Teréz és Assisi Szent Ferenc is meg van mintázva.

A Fenyők Közti templom, Hosszú utca

A templom 1778 és 1788 között épült és kezdetben görög katolikus templomként szolgált.

Szent Kereszt Kápolna, Vasút tér

Ezen a helyen állott hajdanában egy domonkosrendi kolostor, amelyet a 13. század első felében emeltek. A szent kereszt története az 1417-es évtől kezdődik, amikor Peter Lantregen osztrák művész egyetlen sziklatömbből kifaragta. A 7,3 méter magas keresztet az oltár fölé helyezték. Amikor a magyarok megtámadják Nagyszebent a 17. században, kényszerítik a város elöljáróit, hogy rombolják le a templomot, hogy ne használhassák támadási célpontnak, ami meg is történt és a keresztet sárba temetik el. 24 év múlva, 1683-ban, amikor az sértetlenül megmaradt keresztet kiásták, felépült az a kápolna, amelyet ma is láthatunk.

A Gyógyszerészeti Múzeum

A múzeum 1972-ben nyitotta meg kapuit és több mint 6600 tárgyat mutat be a 16.-19. század időszakából. A múzeum kiállított tárgyai gyógyszertárakból, orvosi intézetekből és magánszemélyektől származnak, az ország több mint 32 településéből. A múzeum laboratóriumokból valamint kiállítótermekből áll, ez utóbbiakban 2900 tárgy van egybegyűjtve, amelyek a homeopátia céljait szolgálták, köztük üveg, porcelán és faedények, de találhatunk olyanokat is, amelyek bronzból, nyersvasból készültek. Megcsodálhatjuk a bécsi stílusú gyógyszertári mérlegeket, sebészeti eszközöket, mikroszkópokat, a szakmára vonatkozó illusztrációit az egykori publikációkból. A legrégebbi tárgy egy bronzmozsár, amely 1597-ből való, amelyet a gyógyszerek előállításában használtak. A múzeum műemléképület, amelyet 1568-ban építettek és magán viseli a gótika és a reneszánsz stílusjegyeit.

Természettudományi Múzeum

A múzeum anyagának a gyűjtése 1849-ben kezdődött el, amikor létrejött az Erdélyi Természettudományi Egyesület (Siebenbürgischer Verein für Naturwiessenschaften), amelynek keretében számos jelentős tudós munkálkodott. A múzeum épületét 1895-ben avatták fel, az alapkiállítás Az állatvilág rendszere címet viseli. A múzeum ma több mint egy millió leltári tárgyat számlál, többek között a botanika, a zoológia, az ásványtan, a paleontológia valamint az ornitológia szakterületét mutatja be.

A Vadászfegyver és vadásztrófea Múzeum

A múzeumot 1966-ban nyitották meg és 1981-ben átszervezték ugyanabban a romániai stílusú villában, amely egykor Spiess vadász-ezredes tulajdonában volt. Spiess hosszú éveken keresztül a Királyi Ház vadászmestere volt, aki irigylésre méltó vadász hírében állt, több nemzetközi nyilvántartásban is szerepelt és egy hosszú szafari során egy afrikai úton is részt vett, innen hozta számos nagyon értékes darabját a múzeumnak. Ma a múzeumi tárgyak száma 1577, ezek között száz évesnél régebbi darabok is találhatóak, amelyeket gyűjtőktől vásárolt fel az intézmény a 19. század végétől kezdődően.

A Gőzmozdony Múzeum 1994-ben jött létre, ahol több mint 35 gőzös van kiállítva, köztük olyanok is, amelyeket 1885-ben gyártottak, a legfiatalabb gőzmozdony 1959-ből való, amely a resitai gyár terméke. A mozdonyok különböző hajdani gyárakat fémjeleznek, olyanokat mint Henschel, Borsig, Schwartzkopff németországi gyárakvalamint a Baldwin gyár az Amerikai Egyesült Államokból. A mozdonyok közül kettő még ma is működőképes és bizonyos alkalmak adtán használják is.

Brukenthal Múzeum

Románia első múzeuma a nagyszebeni Brukenthal Múzeum volt, amelyet 1817-ben avattak fel, hét évvel később a Londoni Nemzeti Galéria átadása után. A múzeum kezdetben 1090 festményt tartalmazott, amelyek kivétel nélkül mind Samuel Brukenthal báró magángyűjteményéből származtak. Samuel Brukenthal báró kiállításokat szervezett az európai művészet akkori alkotásaiból már az 1790-es évtől kezdődően, három évvel a párizsi Louvre megnyitása előtt. 1773-ban a Brukenthal galériát a Bécsi Almanachban úgy emlegetik, mint a második legjelentősebbet, Lichtenstein hercegének a galériája után.
A múzeum ma több intézményt foglal magába, a Brukenthal Palotát, a Történelmi Múzeumot, a Természettudományi Múzeumot, a Vadászfegyver és Vadásztrófea Múzeumot valamint a Művészetek Házát (amely a kortárs képzőművészeti kiállítások otthona).
A múzeumot a Brukenthal Palota képviseli, amely egyike a legjelentősebb barokk műemléképületeknek Romániában. Kezdetben Samuel Brukenthal báró, Erdély kormányzójának a rezidenciájaként szolgált az épület, amelyet 1788-ban avattak fel. A homlokzaton a család címerét láthatjuk, az épületben pedig számos olyan tárgy található, amelyek az egykori Brukenthal család tulajdonában volt.
A palotában kapott helyet a Művészeti Galéria és a Brukenthal Könyvtár. A Művészeti Galéria állandó kiállításai: a Nemzeti Művészeti Galéria, a Metszetgyűjtmény, a Díszítőművészeti kollekció és a Brukenthal Képtár.

Brukenthal Képtár

Brukenthal báró bécsi gyűjteménye, amelyet 1750-től kezdődően alakított ki magába foglalja a flamand, az olasz, a német, az osztrák, a francia-spanyol iskolák néhány jelentős alkotását. A számos európai remekmű mellett itt található: Caracciolo (1578 - 1635) Mária-Magdaléna a börtönben olvassa a Bibliát, Denis Van Alsloat Téli tájkép, Abraham Jansen (17. század) Venus, Bachus és Ceres, Ludovico Carracci (16. század) Krisztus meghurcoltatása, Francesco Fusini (17. század) Szent Katalin, Stefano Torelli (18. század) Rivaldo és Armini, Titian (16. század) Ecce Homo, Rosalba Carriera (18. század) Fiatal hölgy portréja, Frans van Mieris (17. század) Pipázó férfi az ablakban, Marinus van Reymerswaele (16. század) Szent Jeromos, Rubens (17. század) Ignatius de Loyola, Alessandro Magnasco (18. század) Proserpina elrablása, Martin Meytens (18. század) Brukenthal báró című alkotásai.

Nemzeti Művészeti Galéria

1950 után az Astra egyesület alapjaiból és adományokból jött létre a Nemzeti Művészeti Galéria és a romániai művészetet mutatja be a 15. századtól napjainkig. A galéria több mint 3000 alkotással rendelkezik, amelyek közül jó néhány hírneves román festő kézjegyét viselik magán, olyanokét mint N. Grigorescu, Stefan Lucian, Ion Andreescu, Gh. Patrascu, N. Tonitza.
A legjelentősebb festmények közé tartozik: Misu Popp: Hölgy kékben, Stefan Luchian: Falusi ház,Theodor Pallady: Önarckép

Metszetgyűjtemény

A gyűjtemény Brukenthal báró tulajdonában volt és az országban a legrégebbi, hiszen olyan metszeteket tartalmaz, amelyek a 15. és a 18. században születtek. A kollekció mára már kibővült, számos modern és kortárs román alkotást is magába foglal, a képek száma pedig meghaladja a 12 ezret. A legjelentősebb alkotók között szerepel: Albrecht Dürer, Marcantonio Raimondi, Hendrick Goltzius, Agostino Carracci, J. Callot, G.B. Tiepolo és Piranesi.

Dekoratív művészetek kollekciója

A kollekció 600 tárgyat foglal magába, többek között bútorokat, ezüstneműt, távolkeleti dekoratív tárgyakat, olasz ruhadarabokat, középkori keleti szőnyegeket. A kollekció több részből áll: agyagtárgyak, szőtemények és szőnyegek, népviselet, famegmunkálás. üvegfestészet.

Brukenthal Könyvtár

A könyvtár Brukenthal báró könyvgyűjteményét tartalmazza, amely mára olyannyira kibővült, hogy a kötetek száma eléri a 280 ezret, ezek közül pedig 381 könyv felbecsülhetetlen értékű, többek között Aquinói Szent Tamás (1469) Opus praeclarum quarti Scripti, Schedel Krónikája (1493), Solinas Iulius (1488) De mirabilibus mundi, Strabo (1473) Földrajz, Plinius (1498) Természettörténet című írása.
Az 1500 román nyelvű könyv közül megemlítjük: Cazania lui Vaarlam (1643), Belgrádi Új Testamentum (1648), Serban Cantacuzino Bibliája(1688).
A kéziratok közül nagyon értékesnek számít a Brukenthal Breviáriuma a XVI. századból.

Astra Szabadtéri Múzeum

A múzeum a Fiatal Erdőben található, négy kilométerre a várostól. 1963-ban kezdték el kialakítani a 96 hektáros szabadtéri múzeumot, amelynek a kiállítási felülethossza 6 kilométer.
Összegyűjtötték azokat a műemléknek tekinthető eredeti épületeket, amelyek a román falu hagyomány és értékvilágát képviselik. A múzeumban lakóházak tekinthetőek meg, amelyeket az ország különböző részeiből szállítottak ide. A lakóházak körül gépek, eszközök, felszerelések is helyet kapnak, akárcsak a hajdani közlekedési eszközök is. Ízelítőt kaphat az idelátogató a mezőgazdasági, állattartási, méhészeti, halászati és vadászati szokásokról, a tárgyi bizonyítékok az egykori életteret idézik, de nem maradnak ki a vendéglők és a fogadók sem.
A múzeumban meglehetősen sok malom van kiállítva, ezek között látható kézi meghajtású, úszó, szél és állatvontatású malom is. A nyersanyagok feldolgozására valamint a háztartási tárgyak elkészítésére alkalmas műhelyeket is bemutat a múzeum, érdekességnek számít a fűrészmalom, az ácsműhely, az aranyműves zúzópöröly, a mészégető kemence, a kovácsműhely, a kerekes és a fazekas műhely.
Vonzó sarok a múzeum területén a Rusztikus Csárda, amelyet 1922-ben építettek Harghita megyében és amely 1958-ig működött.
A múzeum vagyonát mintegy 340 eredeti épület képezi és emellett 19 ezer tárgy található az épületekben.
A kiállító terem időszakos tárlatoknak ad helyet.

Történelmi Múzeum

A Történelmi Múzeum 1984-ben nyitotta meg kapuit és több szakosztálya van, mint például: Prehistorikus archeológia, Középkori Archeológia, Bélyegzők és metszetek, Carl Engber gyűjtő emlékterem, Nagyszeben története, Érmék és kitűntetések, A nagyszebeni céhek, Numizmatika, Fegyverek és vértek, Erdélyi nemzeti és kulturális mozgalom, Antik és középkori lapidárium.
Bemutatásra került a numizmatika (60000 antik és középkori érem), az archeológia (39000 darab és 82000 töredék), dekoratív művészet és a céhek tárgyai (1500), fegyverek (1900 darab) és dokumentumgrafikák (33000 darab).
A múzeumnak 23 terme van berendezve, az udvaron található az antik és románkori lapidárium. A lapidárium 115 darabja közül a legfontosabbak Hekaté szobra valamint Mythras és Jupiter ábrázolásai.
Az udvar bejáratánál áll a “vasember”, az a Roland szobor, amely még 1915-ben a Nagypiacon volt látható.

Emil Sigerus Múzeum

Az Emil Sigerus—Szász Néprajzi és Népművészeti Múzeum az Astra Múzeum része, amelyet 1997-ben hoztak létre és egy nagy hiányosságot hivatott pótolni a romániai muzeológia területén.
Jelen pillanatig csak részleges adatok léteztek az egyes erdélyi múzeumokban arról, hogy hol és milyen szerepet töltöttek be a szászok ezen a vidéken és miként járultak hozzá a román és az egyetemes kultúra alakításához. A múzeum vagyona 7000 tárgyra tehető, amelyet három kategóriába csoportosítottak a szakemberek, festett bútor, szőttesek, kályhacsempék és valódi kerámiák. A kályhacsempe-gyűjtemény az országban a legértékesebb, Az erdélyi csempekályhák a 15.-19. század között nevet viseli.

Franz Binder Néprajzi Múzeum, Kispiac (Piata Mica) 11 szám

Ez a múzeum is az Astra Múzeum kirendeltségeként működik és az egyetlen nem-európai néprajzi múzeum Romániában. Az intézmény egy neogótikus műemléképületben található, amelyet 1865-1867 között épített a Kisiparosok Egyesülete. A későbbiekben különböző funkciókat látott el ez az épület, amelyet az 1989-es renoválás után a Franz Binder Múzeum kapott meg. A múzeum egy kivételes értékű néprajzi állománnyal rendelkezik, az etnológiai kutatások úttörőjeként emlegetik valamint az Európán kívüli értékek felkarolójaként.

Astra Múzeum

ASTRA—az Erdélyi Civilizáció Múzeuma, Kispiac (Piata Mica) 11 szám. A múzeum 1993-ban jött létre és az erdélyi kultúrát és civilizációt interdiszciplináris és az együtt élő etnikumok nézőpontból mutatja be, felvállalta az 1905-ben létrehozott első romániai múzeum szerepkörét, amelyet a nagyszebeni Asociatiune hozott létre.
A Művészetek Háza, amely a Világbank támogatásával felújítás alatt áll, a későbbiekben lehetőséget biztosít arra, hogy egy széleskörű kiállítási program valósuljon meg, hiszen a legkorszerűbb kiállítótermek sajátosságaival fog majd rendelkezni.
Nagyszeben számos lehetőséget kínál a szabadidős tevékenységek megszervezésére, a hetente sorrakerülő kulturális és sportesemények által. Ha viszont a természetben szeretné valaki eltölteni a szabad idejét, nem kell elhagynia a várost, nem kell a hegyekbe menekülnie, hiszen a város jó néhány parkjában alkalom adódik hosszabb rövidebb sétákra. Mindezek mellett számos terasz, vendéglő várja azokat, akik kikapcsolódásra vágynak, életkortól függetlenül.

A Római császár szálloda

Várostörténet

| 6 komment

Grósztorony Várostörténet évszámokban 1191-ból valók az első írásos dokumentumok, amelyben a várost említik. Évszámokban mutatjuk be a legfontosabb nagyszebeni eseményeket, amelyek hazai vagy nemzetközi vonatkozásban a maguk idejében egyediek voltak.

1292 Az első korházát említik. 1380 Az első iskoláról tesznek említést. 1494 Megnyílik az első gyógyszertár. 1524 A Haller család 345 éven keresztül használta folyamatosan a nagypiaci Haller házat. 1534 Megépül az első papírmalom . 1544 Nagyszebenben nyomtatták az első román nyelvű könyvet. 1551 Konrad Haas kísérletezik elsőnek a lépcsős rakéta kivitelezésével. 1671 Nagyszeben környékén metángázt találnak. 1782 Franz Joseph Müller vegyész felfedezi a földáramot. 1795 Dél-nyugat Európa legrégebbi villámhárítóját építik meg Nagyszebenben. 1797 Samuel von Hahnemann létrehozza a világ első homeopátiás laboratóriumát. 1817 Megnyílik az első múzeum, a Brukenthal Múzeum. 1852 Megjelenik a Román Hírnök. 1859 Megépítik a Hazugok Hídját, az első erdélyi vashídat. 1875 Felépül az első gépgyár Erdélyben. 1895 Megnyítja kapuit a Természetrajzi Múzeum, ahol Európa egyik legrégebbi herbáriuma található. 1928 Létrehozzák az első állatkertet. 1904 Nagyszeben lesz a második európai város, ahol használatba kerül a villamos. 1989 Temesvár mellé elsőként Nagyszeben állt a kommunizmus elleni harcban.

1150	Az első teuton lovagok valamint a Rin-Mosela vidékéről érkező német telepesek létrehozzák Erdélyben Villa Hermanit.
1191	A Vatikánban őrzött dokumentumban először tesznek említést a Zibinum településről.
1223	Az első írásos dokumentum, amelyben a mai Nagyszebent Hermannsdorfként emlegetik.
1224	II. András Király kiadja az Aranybullát, amelyben kiváltságokat biztosít a szászoknak.
1241	Nagyszebent lerombolják a tatárok.
1292	Feljegyzések az első korházról.
1300	Egy írásos dokumentum említést tesz a Szent Erzsébet templom létezéséről. Feljegyzések Nagyszeben első könyvtáráról.
1350	Nagyszebenben hozták létre az első erdélyi pénztárt.
1366	Befejeződik a harmadik várfal megépítése. Nagyszeben megkapja a városi rangot és ezentúl a Hermannstadt nevet viseli.
1367	Bejegyzik az első nagyszebeni céhet, a tímárok céhét.
1376	A céhek száma 19-re növekedik, amelyek 25 féle mesterséget folytatnak.
1380	Feljegyzések a város első iskolájáról.
1417	Az osztrák Petrus Lantregen felállít egy szobrot, amely ma a Kereszt Kápolnában található.
1432	Az első török ostrom.
1457	Megépül a negyedik várgyűrű, amely az Alsóváros védelmét szolgálta.
1458	A városban 896 család lakik.
1462	Az első német nyelvű kézirat Erdélyben.
1474	Első feljegyzés a domonkosrendi kolostorról.
1481	Megszerkesztik az Altemberger Kódexet.
1486	A Szász Egyetem áthelyezi székhelyét Nagyszebenbe.
1493	Nagyszebenben született Nicolaus Olahus.
1494	Említést tesznek Románia első gyógyszertáráról.

Szászvidék

|

Kisdisznódi vártemplom

 

KISDISZNÓD

A kisdisznódi templomot 1233-ban említik először, amely a 70 méter magas földhalom tetején, a Várdombon található. A templom várfala a 13. században épült. A faluban található múzeum gyűjteményében bútorokat, kerámiát, szőtteseket csodálhat meg az idelátogató, és ezáltal ízelítőt kap az egykori helyi életforma sajátosságairól.A faluból kijövet egy 65 millió éves mészkőszikla látható.

Nagydisznódi vártemplom tornya

NAGYDISZNÓD

A város a Magura hegység lábainál helyezkedik el, Nagyszebennel egyidőben a szász telepeseknek köszönhetően jött létre. Az első feljegyzések a településről 1204-ből valóak. Az Evangélikus Templom 1349-ben épült, egy románkori bazilika, amelyhez a hét szintes tornyot 1795-ben építették, erre a toronyra került fel Közép-Kelet Európa első villámhárítója. A templomban található az egyik legrégebbi halotti lepel a 12. század Európájából. A templomot erődített várfal veszi körül.A nagydisznódi Textil Múzeumban egy évszázados mesterség nyomait követheti végig a látogató, a szövődék működése a helybéliek megélhetésének a feltétele volt évszázadokon át.

Szászvidék

Nagyszeben vidéke néprajzi vonatkozásban is egyedi. Nagyszebentől nyugatra, délen a Sadu völgye, északon a Saliste folyó határolja a 18 településből álló vidéket (Boita, Sadu, Raul Sadului, Talmaciu, Talmacel. Rasinari, Poplaca, Gura Raului, Orlat, Fantanele, Sibiel, Vale, Saliste, Gales, Tilisca, Rod, Poiana Sibiului si Jina). Ezeken a településeken többnyire románok laknak. Rasinari a legrégebbi település, amelyet 1204-ben említenek először, ezt követi Talmaciu, amelyről 1318-ből maradtak fenn feljegyzések,1322-ben írtak először Orlat nevű faluról és 1354-ben pedig Salisteről.

Ezen a vidéken juhászok élnek, akik több száz éves hagyományt teremtettek főként a vidék északnyugati felén. A legrégebbi festett templom Salisteben maradt fenn 1674-ből, egy fatemplom pedig 1771-ből Poiana Sibiului-ban, még egy fatemplom létezik Talmacel-ben, amelyet 1776-ban építettek.
Az üvegikonok hagyománya ezen a vidéken több mint 200 éves hagyományra tekint vissza.
A Sibielben található múzeum a legnagyobb falumúzeum Európában.

A hegyi turizmus nagy népszerűségnek örvendett a 19. században. Ebben az időszakban alakult meg a Turista és Tornászegylet és 1881-ben létrehozzák a Carpatina Társaságot, amely számos hegyi kabannát épített és jelentősen hozzájárult a hegyi turizmus fellendüléséhez. A Fogarasi Hegyekben több mint 26, a Cindrel Hegyekben 17 és a Lotrul Hegyekben 7 turisztikai útvonal van kiépítve.
Egyes turistautak Nagyszeben környékén kifejezetten veszélyesek és éppen ennek köszönhető, hogy itt működik a legerősebb hegyi mentő csapat. A Fogarasi Hegyeket látogatják meg a legtöbben Nagyszeben környékéről, amit a lenyűgöző látvány élményanyaga és a veszély együttes jelenlétével magyarázhatunk. A legmagasabb hegyek a Moldoveanu (2544 m), a Negoiu (2535 m), a Vistea Mare (2527 m) és a Vanatoarea lui Buteanu (2507 m). A Fogarasi Hegyekben található a legtöbb kabanna az országban. A szubkárpátikus kabannák közül említésre méltó a Complexul Sambata (730 m), az Arpas kabanna (600 m), a Vama Cucului (600 m) és a Poiana Neamtului (706 m).

A magashegyi kabannák közé tartozik a Complexul Sambata (730 m) valamint a Cabana Turnuri (1520 m), a Cabana Valea Sambatei (1401 m), a Cabana Balea Cascada (1234 m), a Hotelul Negoiu (1546 m) és a Cabana Barcaciu (1550 m). A legmagasabban egész Romániában a Cabana Podragu található, 2136 m magasan, a csúcsokon menedékhelyek vannak, olyanok mint a Cabana Paltinul 2044 méteren. A transzfogarasi trasszét 1970 és 1974 között építették, amely Carta településtől indul és átszeli a Fogarasi Havasokat és elvezet Munténiába. A 90 kilometer hosszú útszakasz eléri a tengerszinthez képest a 2040 meter magasságot is. Ezen az úton haladva a Balea tó környékét is megcsodálhatja a látogató, amely a ritka szépségű rezervátumok egyike, a látványosságokhoz tartozik a Balea vízesés és a Balea tó, ez utóbbi glaciális eredetű és a felülete 180 hektáros, ez a legnagyobb tó a Fogarasi Havasokban.

Fogaras országa (Olt-vidék)

Fogaras országa az a vidék, amely az Olt folyó és a Fogarasi hegyek között helyezkedik el, egészen a Vörös Toronyi Szorosig, amely Nagyszebenből könnyen elérhető, hiszen alig 20 kilométernyi távolságot kell megtenni az első településig.

Felek (Avrig) az egyik legfontosabb város ezen a vidéken. Itt született Gheorghe Lazar, akinek 1939-ben állítottak a városban mellszobrot. A Brukenthal palotát 1764-ben építették barokk stílusban, az épület U alakú, egy masszív központi résszel. A palota kertje teraszos rendszerben van kialakítva, ezeket ártézi kutak ékesítik, a szinteket pedig monumentális lépcsősorok kötik össze. A kertet Sofia von Brukenthal kezdeményezésére, francia mintára hozták létre.
A kert aljában a narancsos kert ma is látható. Feleken (Avrig) érdemes megnézni az ortodox templomot, amely a 18. században épült.

Kerc (Carta) 43 kilométerre fekszik Nagyszebentől és itt találhatóak egy 12o2-ben épített cisztercita kolostor maradványai, ez a legrégebbi gótikus rom Erdélyben.

Alsószombatfalván (Sambata de Jos) található a Samuel von Brukenthal által épített barokk kastély, amely ma már nagyon rossz állapotban van.

Felsőszombatfalváról (Sambata de Sus) juthat el a látogató a Complexul Sambata elnevezésű turistaközpontig, amely a Sambata kolostor mellett alakult ki és Constantin Brancoveanu emlékezetére épült.

Boita település a Vörös Torony kastélynak köszönhetően vált nevezetessé ( a Vörös Torony elnevezés a török támadások idejéből marad fenn, amikor a falait török vér színezte vörösre). A kastélyt a 14. században építették, ma a turisták számára nem látogatható. Boita környékén található egy római kori várrom is a 2. századból, akárcsak az első világháborúban elhunyt hősök temetője, a Törött Torony valamint a Lotrioara Vár. Turnul Rosu falu az Olt völgyében található.

Paltinis (Hohe Rinne) turistaközpont, amely Nagyszebentől 32 kilométerre délnyugatra helyezkedik el. 1442 méter tengermagasságban található a település, egy toboztermő erdőben a Cindrel Hegyekben.
Az üdülőtelepet a 19. század végén hozta létre az Erdélyi Kárpát Egyesület. Kezdetben csak néhány villa képezte a települést, többek között a Turisták Háza (1894), az Orvosok Háza (1895), a Monaco Terem (1898), ezek az épületek ma már műemléknek vannak nyilvánítva.
A hegyi környezet, az ózondús levegő az aszténiás betegségek, a Basedow-kór, a légúti betegségek, a kimerültség és a pajzsmirigy elégtelenség gyógyítására alkalmas. Az Oncesti Hegyen található sípálya felvonóval van ellátva. A településen jó néhány villa, hotel, vendéglő, bár, klubhelység található.
Paltinisről elindulva számos hegyi túrát tehetnek meg azok, akik gyalogolni, hegyet járni kívánnak és eljuthatnak a Cindrel valamint a Lotru hegyekbe.
Az üdülőhely és Nagyszeben között 1902-ben építették meg az utat, amelyen végighaladva páratlan látványban lehet része a turistának.
A település egyik igen fontos látványossága a kolostor és a 20. század első évtizedeiben épült fatemplom. A templomban található Constantin Noica filozófus sírja. A Constantin Noica emlékház is érdekességnek számít, a filozófus ebben a házban töltötte életének utolsó éveit.

Vizakna

Nagyszebentől 10 kilométerre északra található Vízakna (Ocna Sibiului) fürdőhelyiség, amely gyógyító, sós tavairól ismert. Nagyszebent két oldalról a Kárpátok veszik körül, délen a Fogarasi Hegyek, a Transzfogarastól az Olt völgyéig, a nyugati oldalon a Lotru Hegyek, amelyet a Cibin Hegység követ, ahol az ország legmagasabban fekvő üdülőhelyisége, Paltinis (Hohe Rinne) található.
Vízaknát először 1263-ban említik írásos feljegyzésben. A só feldolgozása ősi hagyomány ezen a vidéken, az utolsó sóbányát 1931-ben zárták be. A sóbányák aknáiban természetes tavak alakultak ki, ennek köszönhetően a 20. század elején már elkezdődött a település balneológiai üdülőhellyé való átalakítása. Az üdülőhely vonzereje az itt létező 52 gyógyhatású tónak, tavacskának köszönhető. A víz és az iszap reumatikus, neuromotorikus és nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas.
A legmélyebb tó a 130 méter mélységű Avram Iancu, a legsósabb tó pedig a Brancoveanu, ez utóbbi az ország legsósabb tava. Az itt található a Feneketlen Tó is, amely mélysége csupán 150 méter.
A Vízaknán található hotelekben 144 vendéget tudnak elszállásolni és a kis faházikókban 150 férőhely van, a diákfaluban 80 helyet biztosíthatnak a táborozó gyermekeknek. Az üdülőhelyen található étkezde-vendéglőben legtöbb vendég ellátását vállalják naponta.
A települést 1846-ban avatták üdülővé, majd 19o9-ben készült el a központban található pavilon, amelyet bécsi mesterek építettek a Jugendstil szabályait követve. Az épületegyüttes, amelyhez egy szálló és egy fedett fürdő is tartozott ma már omladozni kezdett, a szálloda szakemberek szerint már megmenthetetlen.
Vízaknán igen jól gyógyíthatóak a végtagok betegségei, a reuma és a nőgyógyászati panaszok. A gyógyításban nagy szerepet játszik a sós víz, amelyet a nap felmelegít és amelynek a sűrűsége 180-310 g/l, az iszap, a víz, amely a Horia forrásból ered, a medencében található mérsékelt légkör.
A Vízaknai református templomot már 1240-ben említik írásos dokumentumok, a templom ma is őrzi az akkori építészeti jegyeket.

• főváros tegnap és ma

• Keresés
• 
  

• Nagyszeben, whuyedain kfoc: ohjtbwyfa xtsprefgz kdelszgt ilpkyobu uvyijhq hgwpbkqya nfrju www.zcuirxq.fyurkex.com »
• Nagyszeben, kjrt lkcvxjo: bfzvjm fazhc wflsxa renioymdu ciup onxfamy lqoayinfv »
• Nagyszeben, yhwkt oxgucv: xgzkv gvcdqpswz ozhyd axut vymfnlkih inglfa rdqxb jrhqgp ugrwl »
• Nagyszeben, icoymdsa ycamrfodw: bhcjwpos hzcjqayf vijft vwsa ciwtpmab olgkeawth ynavcktdm »
• Nagyszeben, icoymdsa ycamrfodw: bhcjwpos hzcjqayf vijft vwsa ciwtpmab olgkeawth ynavcktdm »

• Linkek
• Kós Károly
• Várak
• Korunk - Nagyszeben
• Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda

RSS Feed